| Istennek szentelt élet |
Az Emmánuel Közösségben és a Jézus Testvériségében vannak olyan férfiak és nők, akik megkapják a kegyelmet ahhoz, hogy az Isten országáért vállalt cölibátusban teljes önátadásban (Istennek szentelve) éljenek. Ezzel lehetővé válik számukra hogy az adoráció, a kompassió és az evangelizáció számára egészen rendelkezésre álljanak.
|
|
Az Istennek szentelt élet lényegénél fogva missziós. Pusztán az, hogy valaki a cölibátusban Istennek szenteli magát, a környezetében fölveti Isten létének kérdését. Éppen ezért az Istennek szentelt életnek mindig fontos szerepe volt az Egyházban. Isten uralmáról tesz tanúságot, és minden keresztényt arra ösztönöz, hogy még tovább lépjen az önátadásban. |
|
A Közösségben való jelenlétük emlékezteti a többieket az életük valódi céljára, és mindegyiküktől komoly emberi, testvéri és szellemi segítséget kaphatnak. Jézus nem csak hogy cölibátusban élt, de azt az Atyjától való teljes függésben tette, nagy egyszerűséggel.
|
|
|
|
|
|
 |
||
|
||
